A fokhagyma mint gyógynövény

A fokhagymát gyógynövényként már számos kultúra használta fel a történelem során. Az ókori egyiptomi fáraók például úgy gondolták, hogy a fokhagyma fokozza a piramisépítők erejét, a görögöknél Hippokratész számol be a fokhagyma gyógynövényi tulajdonságairól: az orvos a tüdőgyulladás, a fertőzések, a megfázás kezelésére ajánlja. Egy 19. századi biológus, kémikus és mikrobiológus, Louis Pasteur megfigyelte, hogy a fokhagyma hatóanyagi hatékonyan ölik meg a baktériumokat, vírusokat és gombákat. Az első világháború alatt a fokhagymát orosz penicillinnek hívták, mivel hatékonyan lehetett vele kezelni a különböző fertőzéseket még antibiotikum hiányában is. Ma a fokhagyma mint gyógynövény újra a tudományos érdeklődés középpontjába került, mivel felismerték, hogy milyen sok betegség kezelésében és megelőzésében lehet hatékony.
Amikor a nyers fokhagymát összezúzzuk vagy kettévágjuk, akkor egy intenzív és átható aroma szabadul fel. Ez az allicin, egy kéntartalmú vegyület, ami a fokhagyma potenciális előnyeiért felelős. Számos vizsgálat megállapította, hogy az allicin antibiotikus, antimikrobiális és gombaellenes tulajdonságokkal bír, vagyis képes megakadályozni a baktériumok szaporodását és el is pusztíthatja azokat. Az allicin blokkolja azokat az enzimeket, amik lehetővé teszik, hogy a kórokozók megtámadják a szöveteket és károsítsák azokat. Vagyis érdemes fokhagymát valamilyen formában rendszeresen fogyasztani.